Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tavalyelőtt megjelent Juiced nagyot bukott. A két Need for Speed: Underground után hatalmasat csalódtunk benne, és nem csak a gamer sajtó, de a játékosok is mind úgy könyvelték el, mint egy erőtlen, csúnya és nulla hangulatú NFS klónt. A Pro Street idén ismét magasra fogja tenni a mércét, azonban itt az új Juiced is, mely megelőzve a konkurenciát, több mint egy hónappal korábban debütált, száguldozni invitálva a tuningautók szerelmeseit.

 

 

A pocsék előd árnyékában hiába jöttek ki sorra a szebbnél-szebb screenshotok, valahogy nem tudtuk átadni magunkat a Juiced 2 varázsának. Miután a játék megérkezett szerkesztőségünkbe, gondoltuk benyomjuk a lemezt, és kipróbáljuk, legfeljebb írunk róla egy lehúzó tesztet. De nem így lett. Az együtt töltött órák után megszerettük a játékot!


A Juiced 2: Hot Import Nights PC-re, PS2-re, Playstation 3-ra, Xbox 360-ra, PSP-re és Nintendo DS-re szeptember utolsó napjaiban jelent meg, mi pedig a boxos verziót választottuk tesztalanyunknak. Ahogy a játék alcíme is mutatja, az új Juiced-ben már nagy hangsúly van a profin szervezett futamokon, a Hot Import Nights sorozat Amerika egyik legnagyobb és legelismertebb csajmutogatós, diszkós, tuningautós rendezvénye. Van tehát két jól bejáratott márkanevünk is, lássuk, hogy mit sikerült alkotniuk ezúttal a fejlesztőknek!


Kezdésként lessük meg a nyers számadatokat. A Juiced második részének játékosaként hat nagyvárosban (Párizsban, Rómában, Tokióban, Sydneyben, San Franciscóban és Londonban) tehetjük tiszteletünket, közel száz autó volánja mögött ülve. A kocsikat öt nagy csoportra osztották a készítők. Az Exotic kategória lett a dollármilliomosoké, itt olyan szépségek sorakoznak, mint Köenigsegg, TVR, vagy Pagani Zonda Roadster, míg a Ricer-ben a közelmúlt nagy, többnyire import tuningautói kaptak helyet. Itt olyan Honda, Mitsubishi, Nissan, Subaru és Toyota autók sorakoznak, melyeket már a 80-as évektől előszeretettel szépítgettek a rajongók. Az Euro osztály az öreg kontinens márkáit vonultatja fel, a Volswagen Golf GTi-től a SEAT Leon Cupra R-en át a BMW M3-ig. Az Old Muscle az 1964 és ’73 közötti Plymouth, Dodge, Pontiac és Ford márkák által uralt era autóit foglalja magába, a Modern Muscle pedig a modern V6-osok és V8-asok gyűjtőhelye.


Autónkat 50 rétegben több mint 2000 matricával tehetjük egyénivé, nem is beszélve a számtalan kasztnimódosításról. Módosíthatjuk az első és hátsó lökhárítókat, a lámpákat, a motorháztetőt, a tükröket, a küszöböt, a csomagtartót, a tetőt, de rakhatunk autónkra egyéni felniket, spoilert, saját rendszámot is, sőt színezhetjük az ablakokat, beállíthatjuk az autó hasmagasságát, és felfele nyíló ajtókat is szerelhetünk rá. Az izomautókra hatalmas, oldalra nyúló króm kipufogókat, és motorháztetőből kibújó motorblokkot szerelhetünk, és ha ez se lenne elég, még az üléseket és a kormányt is lecserélhetjük. Ez utóbbit akkor is élvezhetjük, ha a játék során a belső kameranézetet választjuk, mert bármely hihetetlen, a Juiced 2-ből nem spórolták le a manapság csak a szimulátorokban lévő pilótafülkés nézetet. Autónk külseje jól egyénire szabható, bár csak a meglévő elemeket aggathatjuk rá, sajátot nem gyárthatunk. Említésre méltó még, hogy a matricázás nagyon pepecs munka, és ha valakit nem áldott meg az Isten semmi művészi hajlammal, akkor esélytelen, hogy összehozzon egy épkézláb autót. Ráadásul milyen dolog már, hogy 20-40000 dolcsi az átlag autó, és egy kis matrica rá 5000?


A teljesítménytuning hagy némi kivetnivalót maga után. Itt három adatot, az erőt, az irányíthatóságot és a súlyt növelhetjük (illetve utóbbi esetben csökkenthetjük), plusz extrém nitrót építhetünk be. Minden kategóriában három lépcsőt tehetünk meg, új tuning kiteket azonban csak akkor vásárolhatunk, ha egy izmos verseny keretein belül megküzdöttünk érte. Ekkor általában csak time és 1v1 versenymódokon kell bizonyítanunk, bár akad néhány olyan futam, ahol majdnem lehetetlen feladat elé állítanak. Mint látjátok, a felhozatal nem valami rózsás, tuning kiteket a hülye is tud vásárolni, ráadásul minden szintlépéskor újra és újra meg kell szerezni a csomagokat.


Teljes újdonság, hogy nem csak a kocsikat, hanem a sofőrt is „tuningolhatjuk”. Persze nem csak a haját és a ruháját tehetjük egyénivé, hanem a képességeit is. Minél többet és jobban versenyzünk, annál gyorsabban válik pilótánk profivá, noha információink szerint ez a ficsőr teljesen kimaradt a PS2-es verzióból – a többi kiadásban a Driver DNA menüt felkeresve megleshetjük, hogy milyen képességeket sikerült már elsajátítani. Egy DNS spirál animáció itt megmutatja nekünk, hogy pilótánk milyen jó curcuit és drift versenyző, valamint hogy mennyire szeret fogadni a futamokon.


A fogadás egy kellemes, új játékelemként debütált a játékban. A futamok elején pénzt tehetünk fel saját sikerünkre oly módon, hogy egy általunk kiválasztott ellenféllel fogadást kötünk. Jó pénzkereseti lehetőség még, hogy mi nem indulunk egy futamon, hanem a Driver DNA segítségével kiválasztunk egy szimpatikus pilótát, akire fogadhatunk. A verseny alatt drukkolhatunk neki, de lehet a többieket is fújolni, sőt ha bukásra áll, akkor veszteségünket csökkenthetve fogadhatunk verseny közben másra is, noha az sokkal kevesebb pénzt hoz a konyhánkra. Igazi hazárdőr játék még, ha a saját kocsinkat tesszük fel tétnek, hiszen mint a többi fogadás alkalmával, itt sincsen restart.


Az online móka nagy hangsúlyt kapott a Juiced 2-ben. Az interneten eladhatjuk a kész autóinkat, és használtat vehetünk helyette, csak úgy mint a matricatervek esetében. A karrier mód is végigtolható online, csak igazi ellenfelek társaságában. Itt ugyanis úgy lépünk szintet, és kapunk százalékot, ha megcsináljuk az adott liga feladatait. Driftelj össze például sok ezer pontot, nyerj curcuit futamot, ilyen meg olyan versenyt, és mehetsz tovább. Érdekesség, hogy az online barátok karakterét és Driver DNA-jét letölthetjük saját gépünkre, így single player módban a gép veszi át felettük az irányítást, de a már meglévő tulajdonságokkal. Ez az opció amúgy szintén kimaradt a PS2-es, a PSP-s és a Nintendo DS-es verziókból.


Nagy kár, hogy csak curcuit és drift játékmódok közül választhatunk (drag nincs is), bár jó pont, hogy ezeknek különböző alfajai vannak. Curcuit módon belül van például sima körverseny, csapatverseny, eliminator, last man standing és endurance, a driftnél pedig solo, drift king, obliterator, és endurance. Egy-egy játékmódot sikerült teljesen elrontani a készítőknek, a last man standingben például azonnali kizárás jár, ha valaki nekimegy a korlátnak, így nagy eséllyel megnyerünk minden ilyen futamot, ha csak arra megyünk, hogy leszorítsuk a többieket. A drift endurance ennek az ellentéte, itt szinte lehetetlen egy csúszással összedriftelni azt a több millió pontot, amit megkérnek tőlünk. A többi móddal nincs semmi gond, ez a kettő, ami picit elrontja a játékot.


A Juiced 2 zenéje nagyon jó lett, van mindenféle R&B, hip-hop, klubzene és klasszikus rock feldolgozás, imádtuk például azt a pillanatot, mikor a verseny elején először csendült fel a Halálos Iramban egyik ismert slágere. A grafikára nem lehet panaszunk, legalábbis az általunk tesztelt Xbox 360-as verzióban nem. A képernyő nincs NFS stílusban teleeffektezve, a kocsik szépen ki vannak dolgozva, rendkívül részletesek, jól roncsolódnak, fényezésük profin tükröződik, és bár nem ide tartozik, de remekül irányíthatóak. A pályák jól megszerkesztettek, a városok fényei nagyon el lettek találva, és bár kicsit kopárak a háttérben lévő épületek, sok gond nincs velük. Verseny közben elmosódás effekt látható, a gumik füstjében sincsen semmi hiba, a textúrák élesek, a vizes aszfalt gyönyörűen tükröződik, és ha lassítunk, akkor lehet látni, hogy közönségünk tényleg igazi poligonemberekből áll, és nem pár gagyin animált papírlapból.


Summa summarum, egész jó lett a Juiced 2, főleg elődjéhez képest. A hasonló stílust képviselő Need for Speed-del még mindig nem veheti fel a küzdelmet, de már sikerült elérnie, hogy citrompótlónak megfeleljen. Igazából semmi újdonságot nem hozott, valamint a már sikeres lehetőségek, tuningelemek és játékmódok is kimaradtak belőle. A Pro Street keményen le fogja söpörni a színről, a Juiced sorozat még az Underground részek nyomába se érhet, bár most, az új NFS-re várva tökéletesen helyt tudott állni. Szép, élvezetes, könnyen kezelhető, és bár ötlettelen és langyos, azért meg tudja magát szerettetni – még ha dicsfénye hamarosan ki is fog aludni
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.